LÁTNIVALÓK A TELEPÜLÉSEN
Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő
A falu központjában szép természeti környezetben található a fürdő, mely medencéivel télen-nyáron közkedvelt hely minden korosztály számára. A fürdő területén hat gyógyvizes medence, kettő gyermekpancsoló (gyermekmedence, vízi játszótér) egy feszített víztükrű úszómedence, valamint három elemből álló csúszdapark áll vendégek rendelkezésére, mely használatát tartalmazza a belépőjegy ára, továbbá egy EU szabványos játszótér nyújt felejthetetlen kalandokat a gyerekek számára. Medencék nyitva tartása szezonalitásunktól függően változik.
2022 ősszén átadásra került egy kb. 300 fő befogadására alkalmas fedett élményfürdő. Az épületben helyet kapott egy családi élménymedence pezsgőfürdő résszel, gyermekpancsoló, csúszda valamint egy szaunavilág. A mindenki által nagyon várt beruházás minden évszakban kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt a vendégek számára.
2001-ben nyilvánították a termálvizet gyógyvízzé, mely hatékonyan elősegíti a reumatikus, ízületi, mozgásszervi betegségek gyógyulását, légcsőhurut, nőgyógyászati, prosztata, gyomorhurut, epe-és májbetegségeknél, valamint törések utókezelésénél alkalmazható. Ivókúrára is kiválóan alkalmas hosszabb időn át 2-3-4 dl-ként. A Gyógycentrumban különleges wellness kezelésekkel teheti még felejthetetlenebbé az itt eltöltött időt.
A Bogácsi Gyógy-és Strandfürdő 2016-ban kapott gyógyfürdő, 2018-ban gyógyhelyminősítést.
Tel: Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő: +3649/534410
Gyógycentrum: +3649/534002
További információ: www.bogacsigyogyfurdo.hu
CSERÉPI ÚTI PINCESOR
Bogács a Bükkaljai Borvidék egyik legjelentősebb központja. A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, s kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön. A riolittufán kialakult fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok találhatók meg. A termőhelyi adottságok kiválóak. A kis pincékben általában oxidatív módon készítik a bort, de a fehér fajtáknál már a nagyobb pincészetek reduktív borokat, rose és barrique borokat is készítenek. Bükkalja borai hasonlóak az egriekhez, de valamivel magasabb a savtartalmuk. A borok száraz és félszáraz minőségben készülnek, de az újabb fajtákból (zengő) félédes borok is megtalálhatóak.
Ezek idegenforgalmi látogatottsága évről – évre növekszik, így megerősítik a borászattal és vendéglátással foglalkozó szakemberek fejlesztési törekvéseit.
A gyógyfürdő mellett a pincesor a másik legnagyobb turistacsalogató látványosság. Különleges hangulata kiválóan alkalmas baráti beszélgetésekre, kellemes esti kikapcsolódásra. Az ízletes borokon túl tavasztól őszig különböző gasztronómiai, valamint zenés rendezvényekkel, programokkal várják az idelátogató vendégeket.
Szent Márton-templom
A község központjában áll a Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely a helyben bányászott, faragott vöröses kőből épült. 1958-as felújításakor kerültek elő XIII. századi, román kori részletei. Gótikus stílusban a XIV. században építették át. Tornya ma is több kilométerről látszik.
A község neve először 1248-ban fordult elő írásban, ekkor már állt temploma, ám azt még Szent György tiszteletére szentelték. Egy leltár szerint még 1568-ban is így volt, 1724-ből származó, tehát a török hódoltság utáni adatok viszont már Szent Mártont említik a templom védőszentjeként.
A XIII. századi templom mellett temető is volt, és azt az épülettel együtt fal vette körül. A templom magaslati fekvése, tömör falszerkezete alapján az is feltételezhető, hogy védelmi szerepe is volt.
Legősibb, román kori része valószínűleg a sekrestye, a szentély, a torony bizonyos magasságig és a kápolna. A gótikát a támpillérek és az ablakok őrzik legerőteljesebben.
XIII. századi részletek is előkerültek az 1958-as felújításkor1901-ben került a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba, 1909-ben pedig a Rieger cégtől új orgonát vásároltak. A mai harangok 1928-ban kerültek a toronyba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe.
1940-ben készült Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása, a Jó pásztor kép, amit a 2000-es felújítás során restauráltak.
Új sisakot 1984-ben kapott a torony, 1992-93-ban nyerte el a szentély a mai alakját. A felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája. A szembemiséző oltár, a tabernákulum és a szószék, amely bogácsi vöröskőből készült, Csiki László kőfaragómester keze munkáját dicséri.
2005-ben került a templomba a Bogácsi Madonna néven emlegetett, 400-500 éves szobor. Valószínűleg Angliából vagy Írországból származik, de Bogácsra Spanyolországból, Nybérius Bertil magyar származású svéd állampolgár révén került. A kegytárgynak külön oltárt állítottak, a körülötte szövődő legendás történetek és a hálaadó táblák pedig – többek között – arról számolnak be: csodás gyógyulások és segítségek köthetők hozzá.
A templom mellett álló Nepomuki Szent János-szobor 1824-ben készült – idősebb Csiky János munkája –, és 1970 óta áll a templomkertben, a bejárattól nem messze.
Látogatható:
Nyitvatartás: bejelentkezéssel látogatható
Cím: II. János Pál pápa tér
Tel.: +36 49/534-032
Belépő: nincs
TÁJHÁZ
Bogács egyik legrégebbi, 140 éves parasztházában alakították ki a Tájházat, bemutatva a földnélküli parasztemberek életkörülményeit. Berendezésének nagy része gyűjtésből való, így a XIX. század végét, a XX. század elejét tükrözik a tárgyak. A bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.
A ház és a kerítés is kőből épült – mint ahogy Bogácson szinte minden –, a köveket sárral tapasztották egymáshoz.
Az épület a XIX. század végén kialakult, háromosztatú parasztháztípus képviselője: helyiségei – szoba, konyha, kamra – egymás után következnek. Rövid vége néz az utcára, egyetlen bejárata a középső helyiségbe, a pitvarba (konyhába) vezet, a többi helyiség innen nyílik. Külön bejárata csak az istállónak van.
A döngölt földű szoba az egyetlen fűtött lakótér, itt látható a búbos kemence „búbja”, a tűztér a pitvar felé nyílik. A jelenlegi kemencét Dorogi Attila helyi épület- és kőszobrász, néprajzos építette újjá. A ház szabadkéménye jóval fejlettebb a korabeli kéményeknél, mert nem az épületen belül teríti el a füstöt, hanem a tetőn keresztül a szabadba vezeti.
A konyha szerepét betöltő pitvarban a nyitott kémény alatt helyezkedik el a tűzhely, azaz a kemence szája, vagyis a fűtőnyílása előtti padka. A kemencét a kenyér- és a tésztafélék, hurka-kolbász, hús sütésén kívül főzésre is használták: rendszerint babot, borsót, lencsét, szemes kukoricát főztek benne, még gyümölcsöt is aszaltak.
A ház legfontosabb tárolóhelyisége a kamra, elsősorban a gabonafélék, a liszt, a korpa, a szalonna, a kolbász és más élelmezési nyersanyagok helye.
A szobában egyetlen hálóágy látható. Ezen az ágyon a gazda és felesége aludt, a család többi tagja lócapadon, a kemencesarokban, földre terített szalmán vagy szalmazsákon hált. A parasztház kamrája volt a menyecskék és a felnőtt lányok hálóhelye, még télen is.
Az istálló a lakóházzal egybeépített, azonban önálló bejárattal rendelkezik. Kecskét tartottak benne, mivel föld híján igavonó állatokra nem volt szükségük, a tej és tejtermékek biztosításához kellett a tejelő állat. Az istállóban jelenleg régi használati eszközöket láthatunk: a kendermegmunkálás, a kőbányászat és kőfaragás eszközeit, faszerszámokat, egyéb darabokat.
Látogatható:
Nyitvatartás:
Előzetes bejelentkezés alapján (tel.: +36 49/534-011)
Cím: Bogács, Szomolyai u. 7.
Tel.: +36 49/534-011
Belépő: felnőtt 1000 Ft; gyermek (6–14 év), nyugdíjas 500 Ft
HAGYOMÁNYŐRZŐ HÁZ
A község állandó kiállítása, ahol a település két babakészítőjének munkái tekinthetők meg. Az életképekbe rendezett, népviseletbe öltöztetett babák szemléltetik a summás népi élet jelentősebb történéseit, mindezt helyi, a summásságot megélt alkotó festményei teszik még színesebbé. A babákon kívül szőttesek, gyönyörű hímzések, öltözetek és eszközök is megtalálhatók a kiállítási darabok között.
Az állandó kiállítást 2011. júniusában nyitották meg. 2019 decemberétől további 2 szobával bővült a Hagyományőrző Ház. A két helyiségben megtekinthető egy XX. század eleji konyha, valamint egy szoba a hozzájuk tartozó, korabeli berendezési eszközökkel.
Nyitvatartás:
Előzetes bejelentkezés alapján (tel.: 06 49/534-011)
Cím: 3412 Bogács, Alkotmány u. 5.
További információ: Tel. +36-49/534-011
Belépő: felnőtt 1000 Ft; gyermek (6–14 év), nyugdíjas 500 Ft
Színészliget
A Színészligetet 2009 tavaszán alakítottuk ki Hanák Zsolt ötletgazda és a település akkori polgármestere, Verhóczki Sándor kezdeményezésére. Úgy szerettünk volna emléket állítani a magyar színművészet nagyjainak, hogy az előttük tisztelgő hely mindenkor látogatható legyen.
Bogácson nincsen színház, de vannak jeles alkalmak, amikor neves művészek vendégszerepelnek nálunk. A filmek és a televízió révén is jól ismerjük azokat a nagy színészeket, akiknek művészi teljesítménye örök emlékké teszi a drámákat és a kabarétréfákat egyaránt.
Ezért a múlhatatlanság szimbólumával, „égig érő” fákkal tisztelgünk előttük – többeknek, akik bár a közelmúltban még maguk ültették el fájukat, sajnos már csak az emléke előtt.
A Színészliget első fáit 2009 áprilisában ültették el a Nemzet Színészei, majd 2010-ben és 2012-ben, 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban további fák kerültek a ligetbe. A Színészliget bejáratánál álló kereszten a magyar színjátszás legnagyobbjainak emléktáblái láthatók.
AZ ALÁBBI MŰVÉSZEK FÁI LÁTHATÓK:
Sztankay István, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Törőcsik Mari, Psota Irén, Berek Kati, Máthé Erzsi, Sinkovits Imre, Raksányi Gellért, Zenthe Ferenc, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Király Levente, Lukács Margit, Darvas Iván, Garas Dezső, Szabó Gyula, Avar István, Bessenyei Ferenc, Agárdy Gábor, Molnár Piroska, Kóti Árpád, Bitskey Tibor, Gera Zoltán, Hanák Zsolt, Szacsvay László, Csomós Mari, Andorai Péter, Cserhalmi György
Látogatható:
Nyitvatartás: szabadon látogatható
Cím: Cserépi út jobb oldalán, a pincesor előtt
KILÁTÓ
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára.
A millennium évében épült, hatszögletű kilátó magasságát nem lépcsők adják, hanem a domb, amire épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. Még a község területén, a Tájháztól nem messze áll.
A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
Látogatható:
Nyitvatartás: szabadon látogatható
Cím: Szomolyai út
Horgásztó
A Hór völgyében fekvő Bogács másik patakja a Szoros. A Bükk lábánál, a település központjától alig 300 méterre völgyzáró gáttal szelídítették meg, és a mesterséges víztározót alkalmassá tettek a horgászatra is.
A mintegy 20 hektáros tó nemcsak a horgászok számára nyújt kiváló lehetőséget, de minden pihenni vágyónak is. Kulturált vízpartján a kirándulókat esőbeállók és pihenőpadok várják – és a hegyekre nyíló fantasztikus panoráma.
Mivel a tó víztározó, a vízszint hirtelen emelkedésével számolni kell. A tóban fürdeni tilos, és semmilyen járművel sem járható – kivéve a pontyozáshoz használt csónak.
Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, compó. Éjszaki horgászatra is van lehetőség.
Látogatható:
Nyitvatartás: szabadon látogatható
Horgászni lehet: nov. 1–márc. 31.: 6.00–19.00; ápr. 1–okt. 31.: 5.00–21.00
Cím: Bogács északnyugati határa
Tel.: +36 30/293-4049
KAPCSOLAT
+36306283485
+36303510935
3412 Bogács, akác utca 4.
c) 2024 Rigó Apartman. Minden jog fenntartva.